A biai és etyeki ministránsok idén is együtt töltöttek egy hetet közös táborozásban. Ebben az évben Vérteskozmára mentünk, ahová többen sátorral érkeztünk. Az első nap a szállás elfoglalásával, illetve sátorveréssel telt, majd miután mindenki megtalálta a helyét, elmentünk fürdeni a plébánia úszómedencéjébe.

Idén nyáron meglátogattuk a Mikulást. Az igazit. A téli esték egyik leghangulatosabbja volt a Mikulás eljövetele. Nem volt nálunk télapó, és senkit sem öltöztettünk be piros kabátba, vattaszakállba. Ugyanúgy, mint Szent Miklós korában, az ablakok teltek meg meglepetésekkel.

Családjainkat bemutató interjúsorozatunk újabb állomásán – előző beszélgetőpartnereim, a Bogyay házaspár javaslatára – Deák Lászlóval és Andreával készítettem interjút.

– Laci, amikor hat éve eloször választottak meg a képviselotestület világi elnökének, már bemutatkoztál a Forrás hasábjain, és akkor utaltál arra, milyen romantikus körülmények között ismerkedtél meg Andival.

A szentmisében felcsendülő éneknek – mint korábbi írásokban már olvashattuk – egy hármas követelményrendszernek kell megfelelnie: legyen szent, egyetemes és művészi. Azt is tudjuk, hogy e három kritérium legtökéletesebben a gregorián zenében található meg, melynek előadásmódját sok évszázadokon át a latin nyelv jellemezte. A II. Vatikáni Zsinat szellemében írt Éneklő Egyház rengeteg gregorián dallamot tartalmaz, melyhez népnyelvű, vagyis magyar szöveget társít (pl. a szentek himnuszai), mivel a szentmise bemutatása is a nép nyelvén történik.

"– Mondjátok meg milyen az apu!
– Erõs..., bátor…, nagy…, ügyes…, vidám…,okos…, vicces…, néha mérges…,
elfoglalt…,
– És mit szeret csinálni az apu?
– Szerelni…, számítógépezni…, olvasni…, tv-zni…, enni…, velünk játszani…, focizni…, megjavítani valamit…, építeni…, aludni…,

Idén a biai egyházközség templomának védőszentjét, Szent Annát július 24-én ünnepelte. Fél 10-kor volt az ünnepi szentmise, amelyen Atanáz atya kiemelte a búcsú lényegét, kegyelmi hatását életünkre.