Deák család

Családjainkat bemutató interjúsorozatunk újabb állomásán – előző beszélgetőpartnereim, a Bogyay házaspár javaslatára – Deák Lászlóval és Andreával készítettem interjút.

– Laci, amikor hat éve eloször választottak meg a képviselotestület világi elnökének, már bemutatkoztál a Forrás hasábjain, és akkor utaltál arra, milyen romantikus körülmények között ismerkedtél meg Andival.

– Laci: A Pálvölgyi-cseppkőbarlang kiépítetlen részeibe szerveztek egy túrát, ahol közös ismerőseink révén mindketten részt vettünk. Lefelé még együtt ment a csapat, visszafelé azonban elszakadtunk a csoporttól, mivel én csak Andit figyeltem és eltévedtünk.
– Andi: Ez azért volt, mert én vezettem, amióta Laci vezet, nem tévedünk el.
– Laci: Egy ideig bolyongtunk a sötét barlangban, fejlámpánk gyér fénye mellett, aztán találtam egy kábelt, amiről gondoltam, hogy biztos kifelé vezet, így azt követve kijutottunk.
– Andi: Nekem pedig nagyon imponált, hogy milyen okos ez a fiú.
 
– Biatorbágyra hogy jutottatok?
– Andi: Én ikertestvéremmel együtt Biatorbágyon nőttem fel. Amikor 1992-ben összeházasodtunk, két évig Budapesten laktunk, majd Marci fiunk megszületése után kiköltöztünk Biatorbágyra. Három év albérlet után találtunk rá jelenlegi családi házunkra. Megláttuk és megszerettük, azóta itt élünk.

– Korábbi beszélgetéseinkbol kiderült, hogy Andi révén kapcsolatotok van a református gyülekezettel is. Hogyan tudjátok összehangolni felekezeti hovatartozásotokat a mindennapokban?
- Andi: Az én családom nem volt templomba járó, gyermekkoromban nagypapám vitt csak el minket néha istentiszteletre, így házasságunk kezdetén fel sem merült, hogy ez problémát jelenthet. Mivel Laci családja templomba járó, hívő keresztény család, természetes volt, hogy gyermekeink katolikusok lettek és rendszeresen járunk a szentmisékre. Aztán ikertestvérem és az egyik szomszéd család révén bekerültem a református gyülekezetbe is. Megalakulása óta járok a biai mamakörbe, néha a családos körbe és egyéb gyülekezeti alkalmakra.
– Laci: 7-8 éve rendszeresen eljárunk a református nyári családi táborokra. Andinak fontos ez és nekem sincs ellenemre, hiszen ott vannak barátnői, rokonai és gyerekeink is szívesen jönnek velünk. Katolikus létemre rögtön elfogadtak és ez soha semmi problémát nem jelentett. Bár a kiscsoportos beszélgetések alkalmával valahogy mindig mellém kerül egy-egy lelkész is :). Nagyon érdekes látni hogyan élik meg hitüket református testvéreink, miben egyezik a vallásunk, miben különbözik. Kellemesen elgondolkodtatja az embert. Andi egyébként aktívan részt vesz a református gyülekezet munkájában.
– Andi: Ez így nem teljesen igaz, nem szeretek beleszólni olyan dolgokba, aminek nem vagyok folyamatosan részese, hiszen a református gyülekezetbe nem járok nap mint nap. Úgyhogy egyre inkább megpróbálok a katolikus gyülekezeti programokba is bekapcsolódni. Például nagyon örülök, hogy egyre több aktív fiatal anyukával találkozom, akik baba-mama klubot szerveznek, megszervezik a plébánia udvar és nagyterem rendben tartását, és nem utolsósorban kiváló segítői Margitnak a nyári tábor lebonyolításában. Az idén én is besegíthettem ebbe a munkába és nagyon jól éreztem magam.

– Mondjatok pár szót gyermekeitekről!
– Laci: Legidősebb lányunk Orsolya, decemberben lesz tizennyolc éves, a Patrona Hungariae Gimnáziumba jár, tavasszal ott bérmálkozott. Ebben a tanévben fog érettségizni. Nagyon érdekli a zene, hét évig zongorázott, három éve gitározik és magánénekre jár. Skandináv nyelvekkel vagy énekléssel szeretne foglalkozni, hamarosan kiderül, hogyan lesz tovább. Második gyermekünk Márton 16 éves, a Ward Mária Katolikus Gimnáziumba jár Budapestre. Nagyon szereti ezt a gimnáziumot. Még nem rajzolódott ki, hogy mivel szeretne foglalkozni. Ő is hét évig zongorázott, de egyelőre leginkább a foci és a számítógép érdekli. Julcsi 10 éves, most megy negyedikbe, a Mindszentybe jár Budaörsre. Az idén lett elsőáldozó. Két év furulya után tavaly kezdte a fuvolát, nagyon szeret zenélni, énekből is dícséretes. Valószínűleg a lányok édesanyjuktól örökölték az ének szeretetét, Andi 2000. óta tagja a Pászti Miklós Vegyes Kórusnak.
- Andi: Negyedik gyermekünk Mátyás szintén a Mindszentybe jár, most kezdi a második évet. Ő nagy focista, kiváló erőnlétre tett szert az edzéseken, ami a családi kirándulásokon is megmutatkozik, az emelkedőkön mindig ő az első. Idén kezdi a zeneiskolát, nagy örömünkre felvették az ütős tanszakra. Nagyon jó tanuló, kitűnő lett a bizonyítványa. Júliával együtt egy éve ministrálnak a vasárnapi 8 órás miséken. Legkisebb gyermekünk a kis Gergely, akit még bepottyantott a gólya. Már épp azon gondolkodtunk, hogy mihez fogok kezdeni, hova megyek vissza munkába, amikor megkaptuk ezt az ajándékot, a kis Geri személyében.

- A kicsi hamarosan hároméves, újra felmerül az elhelyezkedés dilemmája?
- Andi: Valószínuleg amíg lehet még itthon maradok, mint főállású anya, aztán meglátjuk. Közgazdasági szakközépiskolában végeztem, az ott kapott szakmámmal nem tudom, mihez kezdhetek közel húsz év után. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgoztam négy évig, majd az Országgyűlés Irodaházában voltam titkárnő. Onnan mentem gyesre. Az a státuszom már nincs meg.
Úgy érzem, hogy itt az ideje, hogy újra beüljek az iskolapadba. Nem gondolkozom nagyban, de néhány OKJ-s képzés felkeltette az érdeklődésemet. A nyelvtudásom is csekély, van mit javítani rajta. A napokban pedig beiratkoztam egy bibliaiskolába.

– Laci, te korábban az OTP-nél dolgoztál, erre az időszakra esik több pályázat egyházközségünkben, ahol közvetítéseddel használt, de jó állapotú géphez juthattak a hívek. Mivel foglalkozol most?
– Laci: Azóta átmentem az Allianz Biztosítóhoz. Itt az informatikai biztonság a feladatom. Közben tanulok, két nemzetközi vizsgát tettem le a közelmúltban. Egy éve az Informatikai biztonsági auditor nemzetközi minosítést szereztem meg, illetve idén Informatikai biztonsági menedzser lettem, ami jelen pillanatban világviszonylatban is elég ritka képesítés.

– Találkozásunk előtt újra elolvastam azt az interjút, amit világi elnökké választásod után adtál. Akkor elmondtad azokat a feladatokat, amelyek a képviselő-testület előtt álltak. Öröm nézni, hogy ezekből mennyi minden megvalósult.
– Laci: Igen, de ez nem igazán az én érdemem. Szerencsénk volt, hogy olyan emberek kerültek a testületbe, mint például Andrész Matyi bácsi, akik révén ezek a beruházások (tetőcsere, a templom belső tere, a plébánia és környékének a rendezése, stb.) megvalósulhattak. Aztán jelentős változás, hogy Béla atyát hozzánk küldték, hiszen ezek az eredmények az ő nevéhez is köthetők, és lelki téren is volt előrelépés, hiszen néhány éve már vasárnaponként két szentmisénk is van. Nagy ajándéknak tartom, hogy két papunk is van, és külön örülök Atanáz atya állandó
jelenlétének. Az ő itt léte nagy ajándék, jobban fel kellene ismernünk az általa kínált lehetőségeket, gondolok a katekézisekre, imaórákra, hétköznapi szentmisére, illetve arra, hogy ő itt van városunkban, bármikor felkereshetjük és elhívhatjuk magunkhoz személyes beszélgetésre. Nagyon örülök a közösségi mozgolódásnak, a Mécs-közösségeknek, a Baba-mama klubnak.

– Ha hat év múlva olvassuk ezt az újságot, milyen helyzetben lesz az egyházközség? Milyen eredményeket sorolnál fel örömmel?
– Laci: Gazdasági téren örülnék, ha továbbra is önfenntartó lenne az egyházközség, mert várhatóan pár év múlva a temető, mint egyik jelentős bevételi forrásunk kiesik. Örömteli lenne, ha Biatorbágyon helyben lakna plébános. Atanáz atyának a rend előírásai szerint 1-2 éven belül feltehetőleg vissza kell térnie a rendházba. Lelki téren jó lenne fenntartani a hétköznapi szentmiséket, imaórákat, lehetőleg minél nagyobb számú résztvevővel. Jó lenne minél több fiatalt látni templomunkban, a közösségi rendezvényeken, csoportos foglalkozásokon. Az is örömmel töltene el, ha minél több kiscsoportunk lenne, és megtelne élettel a plébánia.

– Ki legyen a következő interjúalanyunk?
– Az utcánkban lakik egy kedves fiatal házaspár, Nyeste Péter és Ibolya. Rájuk gondoltunk, szívesen olvasnánk róluk a következő Forrásban.
 

Liturgikus rend

  •  

    Szentmise:
    Kedd: 18:00
    Péntek: 18:00

    Vasárnap: 8:00, 9:30

    kivéve

  • Úr napja (2019.06.23):
    9:00

Misék Biatorbágyon

További információk...

Kegytárgy felújítás


 

Könyvajánló: